Velem mindez két hete történt
meg, mikor is egyik barátnőmmel elmentünk a Fővárosi Nagycirkuszba. Még kicsi
lány voltam, mikor utoljára ott jártam, nem is emlékeztem rá, miket láttunk.
Határozottan pozitívan csalódtam a műsorban.
Kezdődött a lökött bohóccal, aki
hála az égnek nem nézett ki olyan félelmetesen, mint általában a bohócok, a
felettébb szimpatikus ceremóniamesterrel pedig nem tudtam betelni!
Nagyon sok szuper produkciót
láttunk. Tehetségesebbnél tehetségesebb fiúk és lányok léptek fel, és olyan
mutatványokkal kápráztatták el a közönséget, hogy csak na! Úgy ugráltak
ide-oda, mintha gumilabdák lennének. Mintha a gravitáció megszűnt volna, ők
pedig csak lebegnének!
Félelmetes volt, amikor azon a
hatalmas kerekes csodán mászkált bekötött szemmel a pasas! Végig arra
gondoltam, hogy na, most fog leesni, mi pedig szemtanúi leszünk egy
halálesetnek! (Csak mellesleg: ez teljesen a plafonig ér, és ő a külső részén is gyalogolt... a KÜLSŐ RÉSZÉN!)
Rengeteg állat mutatta meg a tudását, akiket nagyon remélem, hogy nem barbár módszerrel tanítottak be! Vicces, a
csökönyös szamár is végig egy helyben áll, mikor a kecskék felugráltak a
hátára, ő pedig szépen tűri… Mint a brémai muzsikosok! Volt ott kakas, tyúk,
kecske, szamár, kutya, minden, ami szem szájnak ingere.
Láthattunk két elragadó
fókaszerelmespárt, akik fincsi halacskáért cserébe szórakoztattak minket. Láttunk
ugrabugráló majmokat, bicikliző és autószerelő papagájt, és tényleg megannyi tehetséges fiatalt. Az egyik csapat
egykerekűn ügyeskedett, a másik nyolc labdával zsonglőrködött, a harmadik
felcsavarodott valami anyagra, egyszerűen mesések voltak.
Természetesen voltak vicces
jelenetek is, két számban például még a közönséget is bevonták, ergo tényleg
nem unatkoztunk.
Mindenkinek ajánlom! Egy jó kis
hétvégi kikapcsolódás, amikor elfelejted, hogy milyen sok dolgod lenne még, és csak a mostra
koncentrálsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése